| Téma: Világ-árnyékkormány |
|
|
| R.András |
|
Győztünk, de még messze nincs vége
Az ellenséges reakciókkal együtt kell élnünk, de mindenképp ki kell tartani.
 Igen, győztünk az Oroszországgal szemben az unió által foganatosított hatodik szankciós csomag kapcsán. Győztünk, mert érvényesült az álláspontunk, és a csővezetéken szállított olajra nem vonatkoznak a szankciók. És még Kirill orosz pátriárkát is sikerült megvédenünk az értelmetlen és az emberi jogokat sértő büntető intézkedésekkel szemben.
Ne szégyelljük tehát kimondani, hiszen megérdemli: háromszoros vivát Orbán Viktornak!
Nem, kedves liberálisok: ez nem talpnyalás, hanem egy országot vezető miniszterelnök valóságosan kiemelkedő politikai teljesítményének elismerése, amellyel még a baloldali és liberális magyar választópolgárok érdekeit is megvédte a kormányfő. Hálásak ezért neki – csak nem merik kifejezésre juttatni egy, a velejéig megfélemlített és hazug európai közvélemény előtt – Ausztria, Németország, Csehország, Szlovákia és Hollandia politikai vezetői és polgárai is. (Igaz, tegyük hozzá: szokatlan módon az Orbán-gyűlölő Mark Rutte „örökös” holland miniszterelnöknek volt egy-két dicsérő szava az „ördögről”, tudniillik Orbánról – à la Churchill. Ő persze ezt is megteheti – mint ahogyan, úgy tűnik, cseh és szlovák barátaink valamiért idáig sem mernek eljutni.)
Igen, győztünk, de a háborút még nem nyertük meg. Sőt: ez a háború igazából most kezdődik köztünk és az unió fősodratú elitje között.
Ugyanis a lélektani helyzet a következő: az unió liberális vonulata már a háború kezdete óta azt hangoztatja az Orbán-kormányról, hogy rossz oldalon áll, oroszbarát, Putyin hűséges kiszolgálója, és az eddig elhatározott oroszellenes szankciókhoz is csak ímmel-ámmal, inkább taktikai megfontolásokból csatlakozott. Nem beszélve arról, hogy nem hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnának, de még csak át sem engedi a harci eszközöket az országán. Az persze, hogy immáron mintegy hétszázezer menekült jelent meg a határainkon, és mindenkit becsülettel elláttunk, segítettünk nekik, az nem számít semmit ennek a „mértékadó” körnek. A lényeg számukra az, hogy mi kilógunk a sorból, állandóan botot rakunk a küllők közé, megbomlasztjuk az uniós fellépést, s ezzel károkat okozunk az uniós egységnek, a „közös értékeknek” – miközben már a többi V4-es ország is beállt a sorba, s azt teszi, amit a fősodor diktál nekik, Lengyelország pedig szinte még a nyugati liberális országokon is túltesz az oroszellenességében.
És most gondoljuk meg: mit érezhet ez a liberális fősodor, a brüsszeli elit, hogy a hatodik csomag kapcsán is engedniük kellett a magyar elvárásoknak?
Nyilvánvalóan haragot és tehetetlen dühöt éreznek, mert nem volt igazán mozgásterük, hiszen azért kellett engedniük, mert még az unióban szabályszerű konszenzusos döntést nem tudták megszüntetni és nem tudták bevezetni a többségi döntés intézményét, amihez egyébként az alapszerződéseket kellene módosítani, de ahhoz szintén konszenzus kellene, az meg éppen miattunk nem lenne meg. Ez tehát számukra egy igazi, echte 22-es csapdája helyzet, amiből nem tudnak kitörni, ezért kellett még Kirill pátriárka ügyében is engedniük az Orbán-kormánynak.
Ez hozta meg számunkra a sikert, meg persze a végtelen kitartásunk, erőnk és kurucos hozzáállásunk, amivel csak mi – ismétlem: csak mi – rendelkezünk az unión belül. A hitünk abban, hogy igazunk van, s amit felkínálunk az unió számára, az nemcsak a mi, hanem minden uniós tagállam javára válna.
Joggal lehetünk tehát elégedettek, de az okos ember ilyenkor nem dől hátra és nem ül a babérjain. Már csak azért sem, mert látszik: a szemben álló fél féktelen haragot, dühöt és tehetetlenséget érez, s ez bosszúálló cselekedetekre készteti. Szóval sed non est pax – nincs béke, a másik fél le akar ránk csapni mélységes indulattal és felháborodással. Reálisan ezzel kell számolnunk, s már napokkal a hatodik csomag elfogadása után látszik is mindez a fősodratú megmondóemberek nyilatkozatain.
Vegyük mindjárt Frans Timmermansot, Soros papa nagy barátját, a nyílt társadalom elkötelezett hívét, az Európai Bizottság jelenlegi alelnökét! A WDR német, globalista médiatársaság rendezvényén felháborodottan beszélt Magyarországról és az Orbán-kormányról, s azt mondta, az EU-ban „sok-sok évig mindent eltűrtek, amit Orbán tett”. Hozzátette, „véget kell vetni a játszadozásnak”. Vajon mire gondol a kitűnő személyiség? Mire készül hazánkkal szemben? Nemsokára kiderül.
De menjünk csak tovább a liberális irányultságú Európai Parlamenthez. Ennek alelnöke, a szociáldemokrata Katharina Barley – aki egyébként nemrég még Magyarország és Lengyelország „kiéheztetésnek” szükségességéről beszélt – folytatta magyarellenes kirohanásait. Egyenesen kifejtette, hogy el kell venni a magyarok szavazati jogát az unióban. Ez azért totális nonszensz, mert a szavazati jog elvétele nem egy önkényes cselekedet, ami Barley asszony „bemondására” megtörténik, hanem az unió atombombának nevezett, legdurvább szankciós mechanizmusa, a hetes cikkely, amely egy bonyolult jogeljárási folyamat legvégén, egyhangú tagállami döntéssel lehet életbe léptetni. Ám úgy látszik, Barley asszony számára ez nem jelenthet akadályt, ő úgy gondolkodik, hogy ha a liberális fősodor egy tagállamot ki akar nyírni, akkor bátran megteheti, átlépve az uniós alapszerződéseken. Ennyit a baloldali jogállamisági szemléletmódról… Érthető és helyes, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter – jó szokásához híven – a leghatározottabban visszautasította ezt a demokráciától távol álló, önkényes szemléletmódot.
Nem igazán barátaink a német és osztrák sajtó és média vezetői, munkatársai. Karl Pachner botránya jól ismert: az Osztrák Rádió és Televízió (ORF) online tartalmakért felelős igazgatója a közösségi oldalán képes volt azt írni, hogy tisztességes dolog lenne, ha Orbán Viktor szívinfarktust kapna és lemondana, s ez után Európa egy jobb hely lenne nélküle. Magyar Levente külügyi államtitkár bekérette az osztrák nagykövetet – nagyon helyesen! –, s figyelmeztette, hogy legközelebb nem elégszünk meg egy bocsánatkéréssel. Oda jutottunk az unióban, a kulturált Nyugat által vezetett unióban, hogy Magyarnak kell figyelmeztetnie az osztrákokat, hogy az ilyen mondatok túlmennek az európai civilizációs normákon. Igen, akkor ki is az európai? Ki is kér számon értékeket másokon? Egyáltalán: hová jutottunk?
A német bulvárlap, a Bild újságírója, Franz Josef Wagner Orbánt egyenesen Júdáshoz hasonlította, aki néhány ezüstpénzért elárulta a barátait. „Az ellenségünk barátja vagy. Már nem tartozol hozzánk” – írta. Nagyon kedves.
De ezekre akár legyinteni is lehet, hiszen fékevesztett dühöt érző emberek néha nem tudják, mit beszélnek és mit írnak. Azonban kicsit fájóbb az, amit lengyel barátaink mostanában nyilatkoznak, beleértve ebbe most már sajnos nem csak a liberálisokat, hanem a kormányzó konzervatív politikusokat is. Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes a France 24-nek nem épp baráti hangot ütött meg: „Jelenleg úgy gondoljuk, hogy Magyarország politikája káros hatással van az európai biztonságra. Továbbra is mindent tőlünk telhetőt megteszünk, hogy ezt a hibás politikát megváltoztassuk. Ez egy folyamat és természetesen más országokra is vonatkozik, amely folytatja az üzletelést Oroszországgal, például a gázpiacon.”
És végül menjünk át a tengeren túlra! Nem érhet bennünket már nagy meglepetés, amikor azt tapasztaljuk, hogy amerikai demokrata politikusok követelik az uniótól Magyarország megbüntetését. Ám Raja Krishnamoorthi képviselő szintet lépett: ha Budapest továbbra is akadályozza az EU-t, Washingtonnak meg kellene fontolnia korlátozó intézkedések bevezetését azokkal a magyar vállalatokkal szemben, amelyek még mindig orosz üzemanyag-exportőrökkel üzletelnek. Véleménye szerint egy ilyen eszköz segítene abban, hogy Magyarországgal végleges megállapodás szülessen az orosz üzemanyag betiltásáról. Végtelenül cinikus álláspont.
Itt be is fejezem, bár még lehetne folytatni a sort.
De miért is idéztem ide ezeket a reakciókat? Pusztán azért, hogy figyelmeztessem magunkat arra, hogy ezekkel az ellenséges reakciókkal kell együtt élnünk, és azt is be kell ismernünk, hogy jelenleg valódi repedések jelentek meg a V4-es együttműködésen belül is.
Értenünk kell, hogy a globalista és liberális körök folyamatosan azon törik a fejüket a háttérben, hogyan tudnának minket ellehetetleníteni – vagyis hogyan tudnának minket a sarokba szorítani.
Ezért szükséges, hogy több forgatókönyvben gondolkozzunk a jövőt illetően.
Fricz Tamás
A szerző politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója
... https://gondola.hu/cikkek/122671-Gyoztunk__de_meg_messze_nincs_vege_.html |
|
| R.András |
|
 Újfajta gazdasági és jogrendre lenne szükség
A Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia Átfogó ökológia című fórumsorozata utolsó alkalmán, június 9-én a társadalmi igazságosságról tartott előadást Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottságának elnöke és Péti Márton településfejlesztő szakember, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese a budapesti Párbeszéd Házában.
„A teremtésvédelem elképzelhetetlen anélkül, hogy a haszonelvű gazdasági rendből kitörnénk. A legfőbb akadálya a teremtett világ megóvásának egy nagyon hamis és rossz életszemlélet, mely mindenek fölé teszi a magántulajdont, a mennyiségi növekedést” – kezdte előadását Székely János püspök. – De mi a társadalmi igazságosság? Ulpianus azt mondta, hogy „add meg mindenkinek, ami jár”. Később emberi jogokról is beszéltek. De ki mondja meg, mi az, ami jár, mit jelentenek az emberi jogok?
A Szentírás azt tanítja, hogy létezik egy objektív harmónia, nekünk pedig ezt kell megtalálnunk. A Biblia másik üzenete, hogy a szeretet és az igazság elválaszthatatlan.
Gyakran kirándulok, s mikor felérek a hegy csúcsára, mindig megállapítom, hogy az, amit az Úristen teremtett, gyönyörű. A patakok, a sziklák, az erdők olyanok, mint egy kristálytiszta szimfónia egy-egy hangja.
Sokszor lehet az az érzésünk, hogy ebben a szimfóniában az egyetlen hamis hang az ember” – fogalmazott a főpásztor.
A Teremtés könyvében tízszer olvassuk, hogy „Isten szólt”. A zsidó rabbik szerint az Úr tíz igével teremtette a világot. Így kötik össze a teremtést a tízparancsolattal. Azt is mondják, hogy az erkölcs nem esetleges kulturális melléktermék, hanem ugyanannak a rendnek a része.
Isten törvénye bele lett írva a molekulákba és a lelkünkbe.Ezért lehetséges, hogy a tudomány és a hit összhangban lehet, amint azt Szent II. János Pál pápa mondta: mint a madár két szárnya, egyensúlyban tartja az ember életét. Az ökológia terén kezdi az emberiség megsejteni ezt az objektív törvényt” – hangsúlyozta a püspök.
Még a vallástalan ember is képes arra, hogy éles helyzetben belássa, mi az objektív erkölcsi törvény. A Rómaiaknak írt levél (2,14–15) így fogalmaz: „Amikor ugyanis a pogányok, kiknek nincs törvényük, természettől vezérelve megteszik a törvényben foglaltakat, noha törvényük nincsen, ők maguk a törvény maguknak, és így megmutatják, hogy a törvény követése a szívükbe van írva. Lelkiismeretük tesz nekik erről tanúságot.” Értelmes, emberi nyelven nem lehet kimondani azt, hogy objektív igazság nincs, hiszen ezzel a kimondott mondatunkat cáfolnánk meg.
Az isteni törvény és igazság lényege a szeretet, melyet az Isten felkentje, a Messiás hoz el a földre. Jézus egy igazabb világot tárt fel előttünk – emelte ki Székely János püspök. – Az Újszövetség szerint a teremtés rendjét akkor értjük meg igazán, ha Jézusra nézünk, mert benne tárul fel az univerzum végső értelme.
Az igazi fejlődés az lenne, ha megtanulnánk szeretni. Ez lenne az igazi profit, az igazi haszon.
Erről beszélnek az Isten országáról szóló szentírási helyek. A világ ősforrása a Szentháromság, ebből a titokból van a világ. Mi, emberek akkor élünk helyesen, ha ráeszmélünk erre a titokra. A férfi és a nő egymáshoz rendelt egysége is egy gyönyörű isteni rend eredménye, nem véletlen, hogy az isteni terv szerint az életnek a házastársi szeretetből kell kisarjadnia. Ez a rend, az isteni törvény nem korlát, még akkor sem, ha betartása néha embert próbáló feladat.
Az Egyház egyértelműen tanítja, hogy a gazdasági élet célja nem a haszon, hanem a teljes ember – mutatott rá Székely János püspök. – Van, aki szerint a keresztény elvek szépek, de nem lehet azokat megvalósítani. Ám az evolúció esetében is azt látjuk, hogy a színtiszta öncél végzetessé válik, hiszen a legerőszakosabb állatfajok kihaltak. Így van ez az emberi társadalom esetében is, az önző, saját érdekeikért küzdő gazdasági csoportok harcából soha nem lesz szeretetteljes, boldog nemzet. Az egyházi megnyilatkozások arról írnak, hogy „a szabad piacot az igazságosság elvei szerint kell irányítani”, mert „a piac nem etikailag semleges terület”. A piramisszerűen felépülő társadalom az erősek, a gátlástalanok világa, mely nincs tekintettel a gyengékre, az elesettekre. De az ember nem uralkodásra, hanem alkotásra, szeretetre született.
Az ember társadalmi és történelmi lény. Ez azt is jelenti, hogy történelmileg kialakult kultúrákban, nagyközösségekben valósítjuk meg az emberségünket. Ezt nevezzük nemzetnek. Ezért beszél oly gyakran az Egyház a nemzetek jogairól. Mindenkinek joga, hogy őrizze, ápolja saját kultúráját. Ugyanakkor léteznek nemzetek feletti szempontok is. A Földért, mely mindannyiunké, az egész emberiségnek felelősséget kell vállalnia. Emellett azt is láthatjuk, az emberiség leggazdagabb 20 százaléka a Föld javainak több mint 80 százalékát fogyasztja el, a legszegényebb 20 százaléknak alig 1 százalék jut. A Föld nyolc leggazdagabb emberének annyi a vagyona, mint a három és fél milliárd legszegényebb emberé együttvéve. Ha a világ egy százfős falu lenne, akkor 30 lakna jól, 50 már gyakran éhes lenne, 20-an kifejezetten éheznének, és egy ember állandóan az éhhalál küszöbén állna.
Az Egyház mindig védte a magántulajdont, ám soha nem tekintette mindenek felett álló jognak. Az ember csak rövid ideig kezeli a javakat, a Föld igazi birtokosa a Teremtő. A javak egyetemes rendeltetése, mindenkinek az emberhez méltó megélhetéshez való joga erősebb, mint a magántulajdonhoz való jog. Székely János püspök szerint szükség lenne olyan szakemberekre, akik ezt az elvet képesek átültetni a gyakorlatba. Ehhez egy újfajta jogrendre és gazdasági szisztémára lenne szükség.
Ehhez a pénzügyeket nyilvánossá kellene tenni, mert a banktitok csak a gazdagokat védi. A püspök szerint egy olyan világtekintélyre is szükség lenne, mely a globális kérdésekben képes igazságos döntéseket hozni. A boldogságparadoxon azt jelenti, hogy a mennyiségi növekedés, a gazdagság nem növeli a boldogságot.
„Boldog Batthyány-Strattmann László minden télen tűzifát osztott a szegényeknek, vagyona felét pedig a saját kórházára költötte. Ötven rászoruló körmendi családot támogatott hosszú távon. Élete nem attól lett teljes, boldog és ragyogó, mert birtokolt, hanem azért, mert önzetlenül adott” – zárta előadását Székely János püspök.
Péti Márton településfejlesztő, környezetkutató szakember, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese előadása elején Robert B. Gibson elgondolását ismertette. A kanadai professzor szerint a fenntartható fejlődés kritériumai közé tartozik az emberhez méltó élet, az egyenlő esély, a mindenki számára elérhető javak körének bővítése is. Az ENSZ Agenda 2030 dokumentumának 17 célja közül tíz közvetlenül kapcsolódik a társadalmi igazságosság témaköréhez. A szegénység felszámolása, az egészséges élelmiszerhez, az ivóvízhez, a munkalehetőséghez és az oktatáshoz való jog egyaránt megtalálható ezek között. A társadalmi igazságosság három fő elemre irányítja a figyelmet: a javak milyen módon oszlanak meg; a természeti erőforrásokhoz ki milyen mértékben fér hozzá; emellett arra is, hogy a gazdasági szereplők méltányos módon járnak-e el tevékenységük során.
A fenntarthatóság és a társadalmi igazságosság összefüggéseit különféle példákon keresztül mutatta be az előadó. Érdekes ebből a szempontból a Groningen városa, ahol évtizedek óta fejlesztik a kerékpáros közlekedést, mára már a bicikli lett a holland település elsődleges közlekedési eszköze. Ennek következménye volt az is, hogy a tömegközlekedést visszaszorították. Az intézkedés eredményeként az idősebbek utazását lehetetlenítették el, azok a városrészek, ahol ők élnek, elszigetelődtek.
A szén-dioxid-kibocsátás túlnyomó részéért a fejlett gazdaságok felelősek. Ám ha azt is figyelembe vesszük, hogy egy bizonyos országban termelt árucikket hol használnak fel, a kép sokat változik.
Sok alacsony kibocsátásért felelős nyugati ország másokkal fizetteti meg jólétének az árát.
A klímaigazságtalanság nem csak globálisan jelentkezik, egy-egy ország vagy város esetében is azt lehet látni, hogy bizonyos régiók lakói jobban szenvednek a környezetszennyezés miatt.
Az is igaz, hogyha egy ország változtat, vagyis kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, akkor annak globális hatása is lesz.
Azt is meg lehet vizsgálni, hogy a fejlett gazdaságok mit tesznek azért, hogy más, fejletlenebb régiók lépéseket tudjanak tenni a fenntartható gazdaság felé. Ebből a szempontból például az Európai Unió nem teljesít jól, az itt elfogyasztott termékek máshol szennyezik a környezetet. A gyarmatosítás idején ökológiai imperializmus is történt, ennek ma is tanúi lehetünk. Példa erre, amikor egy fejlett gazdaság a fejletlenebbnek adja át a hulladékát. „Stabilitást és fejlődést csak úgy lehet elérni, ha figyelemmel vagyunk a társadalmi igazságosság kérdéseire, máskülönben feszültségek keletkeznek, és megbomlik a struktúrák között fennálló harmónia” – fejezte be előadását Péti Márton.
Az előadások után kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyben Székely János püspök, Péti Márton, Benedek József földrajztudós és Nevelős Gábor SJ vett részt.
Szerző: Baranyai Béla
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurir
... https://gondola.hu/cikkek/122645-Ujfajta_gazdasagi_es_jogrendre_lenne_szukseg ... |
|
| R.András |
|
 Isten képében tetszeleg a sátán
A földi éghajlat nyilvánvalóan egy nem lineáris, sokszoros visszacsatolással jellemezhető, kaotikus rendszer. Magyarul: ember nélkül is szüntelenül változott, változik, és a jövőben is változni fog. Az úgynevezett stabil éghajlat állítása szemenszedett hazugság, ami ellen minden kutatónak, sőt épeszű embernek azonnal tiltakoznia kell(ene) – írja Szarka László Csaba.
A Budapesten megrendezett CPAC Hungary (Conservative Political Action Conference) találkozó igazi huszáros megvillanás volt a nyomasztó médiafölényű balliberális gépezet ellen. Feltűnt azonban, hogy a rendezvényen a klímaváltozási (és az ökológiai) fenyegetettség kérdése alig került szóba. E tény utalhat realizmusra (annyiban, hogy a konzervatív felfogás szerint a klímaváltozás nem szerepel a világ előtt álló legközvetlenebb veszélyek sorában), de tanácstalanságra is. Rémképként egyedül a francia előadó említette; többen viszont egyenesen hókuszpókuszként beszéltek róla. A klímavédelem fogalmát szóba hozók kitapinthatóan egyfajta észszerű átértelmezésre törekedtek, azaz igyekeztek megtölteni kézzelfogható tartalommal: konkrét környezetvédelemmel.
A konzervatív döntéshozók a következtetéseiket minden ügyben (így nyilvánvalóan a klímaváltozás okait illetően is) biztos alapokra állva szeretnék levonni. Teljességgel érthető Orbán Viktor óvatossága „a szélsőjobbról induló tudománytagadás” vonatkozásában és abban is, hogy „meg kell adni az Istennek, ami az Istené, a császárnak, ami a császáré és a természettudománynak, ami a természettudományé”. A metafora azonban pontatlan. Az eredeti forrásig (Mt 22:21) visszamenve szerintem inkább azt a kérdést kellene feltenni, hogy kié a természettudomány (jobban mondva a Föld-ember kapcsolat tudománya, a környezettudomány): az Istené vagy a császáré?
A tudomány nyilvánvalóan nem lehet senki emberfiáé; csakis Istené. A tudományos intézményrendszer azonban sajnos a „császáré” lett… Különben nem állítanák, hogy a klímaváltozás okait már nem kellene kutatni, és az oknyomozó megközelítéseket nem igyekeznének folyton összemosni a nyilvánvaló áltudománnyal. A „császári” tudomány a legjobb esetben is csak advocacy science (azaz pártos érdekképviselet) tud lenni.
Mi is történt valójában? Annyi, hogy egy jelentéktelen (0,0004-nyi, azaz 0,04 százaléknyi) légköri összetevőt, ártatlan (sőt jótékony) nyomgázt (CO2) kipécéztek, a természethez képest elenyésző mennyiséget kibocsátó embert bűnösnek kiáltották ki, megváltásként pedig egy új világrend elfogadását követelik. A konzervatív politikusoknak az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a hipotézist sokoldalúan cáfoló tényekre és jelenségekre, és szkeptikusabbnak lenniük a klímamodellekkel kapcsolatban. Nem kellene (nem kellett volna) feltétel nélkül elhinni mindent, amit a „császári” intézményrendszerek mondanak.
A konzervatív oldal tisztességes, de naiv. A CPAC Hungary óta is egymás után születnek hangzatos és álságos dekarbonizációs javaslatok: Brüsszelben, Davosban, Stockholmban. Az úgynevezett Európai Zöld Megállapodást célzó CO2-kibocsátáscsökkentést (a Fit for 55-öt) idén EU-törvényként akarják elfogadtatni. Most éppen REPowerEU (Újraenergizálni az EU-t!) néven van napirenden, és a szénadón mesterkednek.
A vak is láthatja, hogy a háborúra is eszközként tekintenek a „szent” cél megvalósításához.
Rendezvények sora igyekszik az embereket befolyásolni a tervezett világátalakítás (a Great Reset) gyorsított elfogadtatása érdekében. Úton-útfélen klímavészhelyzettel fenyegetnek. Lássuk, miféle színvonalon teszik ezt 2022 május–júniusában.
A Világgazdasági Fórum (WEF) május végi davosi éves összejövetelén az Éghajlat és Természet című témakör Természeti akciók pályáján maradva című szekcióját bankvezetők (Rabobank Group, DNB Bank ASA, Bank Lombard Odier & Co. Ltd), miniszter (Kolumbiából) és ENSZ-tisztségviselő nyitották meg. Magáért beszél. Egy pódiumbeszélgetésen pedig olyan „okosság” hangzott el (a Salesforce nevű, felhőalapú informatikai nagycég vezetője, Marc Benioff szájából), hogy a levegő szén-dioxid-tartalmát (!) nullára kell csökkenteni.
Magyarul: keverik a szezont a fazonnal. A tisztességes szakértőket persze megfélemlítik. A davosi fórum ideje alatt történt (Londonban), hogy egy banki vezető elemzőt (Stuart Kirk, HSBC) azért függesztettek fel, mert – interneten is elérhető – előadásában a klímaválságot „megalapozatlannak” és „túlzónak” nevezte.
Június elején – az első környezetügyi világkonferencia után ötven évvel – Stockholmban (az ENSZ 75/280/2021. számú közgyűlési határozata értelmében) évfordulós rendezvényt szerveztek. De vajon mi történt 1972-ben Stockholmban?
„Nem akarom a helyzetet dramatizálni, de azon információk alapján, amelyek nekem mint az ENSZ főtitkárának rendelkezésemre állnak, becslésem szerint e grémium tagjainak még körülbelül egy évtized áll rendelkezésére, hogy régi viszálykodásaikat elfelejtsék, és világtávlatú együttműködést kezdjenek a fegyverkezés megállítására, az ember életterének megjavítására, a népesedési robbanás megfékezésére és a fejlődéshez a szükséges impulzusok megadására. Ha nem jön létre egy ilyen világtávlatú partnerség a következő tíz esztendőn belül, akkor félek, hogy az említett problémák olyan méreteket öltenek, hogy legyőzésük az emberi képességeket felülhaladja” – nyilatkozta U Thant ENSZ-főtitkár 1969-ben.
Ekkor jelentették be, hogy az emberi környezet kérdéseiről 1972 nyarán Stockholmban világkonferenciát rendeznek. A stockholmi konferencia ötletadója és főszervezője egy bizonyos Maurice Strong lett (neve a Magyar Hírlap hasábjain már többször szóba került).
A szervezőmunka keretében számos szakmai értekezletet tartottak (sőt 1971-ben – állítólag függetlenül – a Világgazdasági Fórum is megalakult annak a Klaus Schwabnak a vezetésével, aki később Maurice Strong alapító tagtársa lett a Földtanácsban, az úgynevezett Earth Councilban). 1972 tavaszán napvilágot látott a Római Klub jelentése (Meadows et al. 1972), nyáron pedig sor került az ENSZ-konferenciára (United Nations Conference on the Human Environment, Stockholm, 1972. június 5–16.).
Ezen számos politikai vezető volt jelen; a szocialista országok közül csak Jugoszlávia és Románia képviseltette magát. Magán a konferencián a harmadik világ attól tartott, hogy a környezeti problémák túlságos felnagyítása megakadályozza őket a szegénység felszámolásában. A konferencia elvi nyilatkozatában valós problémák (természeti erőforrás-megőrzés, megújulóképesség, növény- és állatvilág-védelem, a nem megújuló erőforrások tékozlásának megakadályozása, a szennyezés korlátozása (öntisztító képességen belül tartása), az óceáni környezeti katasztrófák megelőzése szerepelt. „Klímaváltozásról” nem esett szó a dokumentumokban, sem lehűlés, sem felmelegedés formájában.
Az 57. számú konferenciajavaslat az energiatermelés és –fogyasztás környezeti indikátorainak (szén-dioxid, kén-dioxid, oxidánsok, nitrogén-oxidok, hőkibocsátás, részecskekibocsátás, olajszennyezés, radioaktivitás) mérését, gyűjtését és monitorozását írta elő arra alkalmas megfigyelési rendszerek segítségével. A stockholmi dokumentum meghatározta a környezeti oktatás-nevelés, valamint a környezetkutatás feladatait, és kiterjedt figyelme a tömegmédiára is. Határozatban döntöttek a működtetés módjáról: „a környezeti programokat irányító tanács”, valamint titkárság felállításáról, ami néhány hónapon belül létre is jött. Eddig szinte minden teljesen rendben lévőnek látszott.
A programokat kiszolgáló kis titkárság (ahogyan még Stockholmban írták: „small secretariat”) ügyvezető igazgatója azonban Maurice Strong lett, aki egy ügynökségszerű ENSZ-szervezetet alakított ki ENSZ Környezeti Program (United Nations Environment Programme, UNEP) néven.
A fejlődő országok megnyugtatására – amelyek nem örültek volna a globális környezeti kormányzásnak – az ENSZ-ügynökség székhelyét Nairobiba tették.
Nos, az UNEP nem azon dolgozott, amit a politikusok a konferencián elmondtak, hanem amit a Kanadából és Svédországból Stockholmba vitt úgynevezett civilek az utcán követeltek (vagyis amit a szervezők a szájukba adtak). Beindult a gépezet: a nairobi UNEP egyre inkább „vezető globális környezeti főhatóság” („the leading global environmental authority”) néven kezdte magát illetni.
Az ötvenedik évfordulóra kétezer-valahány nemzetközi szervezetet hívtak meg. Térségünkből olyanokat, mint a Közép-európai Kezdeményezés, valamint a Közép- és a Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központ (az előkészítő rendezvények előadói sorában Magyarországról a CEU Demokrácia Intézet adott előadót).
A Stockholm+50 nyilatkozat az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által tavaly elismert „tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való” emberi jogból kiindulva azt követeli, hogy a földrendszerben mindazt, ami az emberiséget a „biztonságos működési térben” tartja, alapvető globális közjónak kell tekinteni, és ennek megvalósítása „sürgős felügyeletet igényel”. Észjárásuk szerint „a földrendszer működésének jellemzője a stabil éghajlat”, úgyhogy nem várhat tovább a „stabil éghajlat” globális közjóként való kinyilvánítása.
A földi éghajlat nyilvánvalóan egy nem lineáris, sokszoros visszacsatolással jellemezhető, kaotikus rendszer. Magyarul: ember nélkül is szüntelenül változott, változik, és a jövőben is változni fog. Az úgynevezett stabil éghajlat állítása szemenszedett hazugság, ami ellen minden kutatónak, sőt épeszű embernek azonnal tiltakoznia kell(ene). És visszatérni az 1972-es gyökerekhez.
Nemcsak a stockholmi konferencia kerek évfordulója esik júniusra, hanem az 1992-es riói csúcsé is. A Rio30 nagyrendezvényt Rio de Janeiróban októberben tartják meg (a városok elkötelezettségéről „a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás elleni küzdelem” iránt). De az ENSZ szervez még óceánkonferenciát (Lisszabon, június 27.–július 1.), magas szintű politikai fórumot (New York, július 5–15.) is.
Novemberben tartják az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményében érdekelt felek 27. konferenciáját (COP27, Egyiptom), 2023 szeptemberében (az ENSZ 78. közgyűlési időszakának kezdetén) pedig jövőcsúcsot (Summit of the Future) tartanak. A 77. közgyűlési időszakra megválasztott közgyűlési elnök (Kőrösi Csaba) első nyilatkozata csak annyiban reményt keltő, amennyiben az általa javasolt jelmondatban (Megoldások a szolidaritás, a fenntarthatóság és a tudomány által) a tudományt, annak eredendő bizonytalanságát hajlandó és képes komolyan venni.
Ennek azonban kicsi az esélye. A rendezvények végeláthatatlanul, de nem véletlenszerűen (sztochasztikus módon) követik egymást, hanem központilag megtervezett (determinisztikus) láncolatban. Mint egy zenekari műben, amelynek van zeneszerzője.
És karmestere.
És persze zenészei is vannak. A lényeg az, hogy a világ legönzőbb hatalmasai (Davos) a legaltruistább idiótáik (Brüsszel és például Stockholm+50) asszisztálásával (és mindkettő háta mögött az ENSZ-szel) fülbemászóan csalogatják a világot a szakadék szélére és azon túlra. A két szélsőség sátáni egyvelege nemcsak a földi tudományt sajátította ki.
Hanem – a stabil klíma hirdetésével – már Isten képében is tetszeleg.
 Szarka László Csaba geofizikus–mérnök, az MTA rendes tagja
magyarhirlap.hu
... https://gondola.hu/cikkek/122630-Isten_kepeben_tetszeleg_a_satan.html |
|
| R.András |
|
Az USA tűnjön el Ukrajnából és Európából – tüntetés lesz szombaton Budapesten
Újabb Oroszország melletti megmozdulás lesz Budapesten, amelyet most az Oroszországi Föderáció nagykövetségének épülete elé szerveznek, június 11-én 13 órától.
A Facebookon és a Telegramon meghirdetett esemény leírása szerint a megmozdulás célja, hogy Kiálljanak Oroszország és az orosz nép mellett.
... https://oroszhirek.hu/az-usa-tunjon-el-ukrajnabol-es-europabol-tuntetes-lesz- ... |
|
|
| R.András |
|
Nagy Feró: „Mintha a hülyék irányítanák Európát"
Szerencsére nekünk van egy kormányunk, van egy Orbán Viktorunk, aki ezt kézben tudja valahogy tartani. – nyilatkozta Nagy Feró Kossuth-díjas énekes a Vasarnap.hu-nak.
Nagy Feró az IpolyFeszt sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a 20. századot a magyarság nem szerethette meg. Villáminterjúnkban arról kérdeztük, hogy mi a helyzet a 21. századdal?
„Az elmúlt 12 év az egészen más, mint a korábbi évtizedek. Végre van egy ember, aki foglalkozik a magyarok lelki életével.” – válaszolta a népszerű rockzenész, majd hozzátette:
... https://gondola.hu/hirek/288300-Nagy_Fero____8222%3BMintha_a_hulyek_iranyitan ... |
|
| gajo |
|
Ja! Biztos valami kecskekefélő afrikai államban élsz! |
|
| gajo |
|
Ha vízköves már az agyad, ne ülj le a géphez!
Ne, és főleg ne beszélj idiótaságokat! Razomis? |
|
|
| pandala |
|
Miféle ""modell"", te szerencsétlen idióta?? 
Ezek a fogyasztó árak az egyes országokban. |
|
| gajo |
|
Mondjuk, ez annyiban sántít, hogy sok modell csak a drágábbal használható! 780 Ft körül.
|
|
|
| R.András |
|
A magyar kivételesség jó a környező népeknek is
A magyar kőolajimport 58 százaléka Oroszországból származik. A Felvidék ebbéli kitettsége Oroszország felé még nagyobb (96 százalékos), valamint Csehországé is számottevő (50 százalékos), Orbánon kívül egyik fél sem merte vállalni a Brüsszellel való konfrontációt.
A magyar kőolajimport 58 százaléka Oroszországból származik. A Felvidék ebbéli kitettsége Oroszország felé még nagyobb (96 százalékos), valamint Csehországé is számottevő (50 százalékos), Orbánon kívül egyik fél sem merte vállalni a Brüsszellel való konfrontációt – rögzítette a sajtó. Dr. Somogyi János nyugalmazott ügyvédet, politikai publicistát kérdezte a Gondola
– Ügyvéd úr, annak idején Antall József úgy kezdeményezte Gorbacsovnál a Varsói Szerződés feloszlatását, hogy az előzetes egyeztetésen a csehszlovákok félelmükben ellenezték azt. Majd miután Gorbacsov – lehet, hogy tévedésből – igent mondott, a csehszlovákok örvendeztek. Azóta bő három évtized eltelt. Mi változott?
– Magyarország Kárpát-medencei helyzete több évszázados tény. Egy szláv tengerben eresztettünk gyökeret olyan nemzetiségekkel, szomszédokkal körbevéve, akik talán sosem fogadtak el tiszta szívből bennünket. Ezen nem változtattak semmit az 1990-es történelmi események sem. Azóta is elsősorban a magyaroknak kell vállalnia a faltörő kos szerepét, már amikor nemzeti kormány áll az ország élén, a kelet-közép-európai térség függetlenségének megőrzéséért a globalista világelit imperialista törekvéseivel szemben.
– Ti, magyarok menjetek előre, ha eléritek a célt, akkor győztünk, ha nem, akkor vesztettetek. Egy volt pozsonyi magyar miniszterelnök-helyettes panaszkodott így cseh barátainak Prágában. Miért vállaljuk mindig mi a faltörő kos szerepét?
– A kétezer éves állami fennállásunk óta tapasztalhattuk az Isten kivételes figyelmét a magyarság iránt. Szent Pio atya 2009-ből származó jóslata mindent elmond erről: „Magyarország olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra.” Ez tehát Pio atya 2009-es jóslata. 2010-ben és azóta is a magyar nép vezetői mintha megfogadták volna Pio atya tanácsát és erősebben kérik az őrangyaluk, és a Jóisten, hathatós oltalmát országukra, népükre. Szemmel látható eredménnyel.
– A meghunyászkodók nem támadtak minket hátba – már ennek is örülhetünk. Ha zátonyra futott volna a magyar kezdeményezés, a meghunyászkodók gúnyolódtak volna, és utólag lelkesedve besorakoztak volna a brüsszeli szélsőség mögé. Ezt tudjuk, ennek ellenére miért kell a jövőben is egyedüliként bátornak maradnunk?
– Miért kell vállalnunk ezt a szerepet? Mert ez a magyar sors. Mert ilyen a magyar néplélek. Mert így tudott megmaradni a magyarság már kétezer éve. Még a legmerészebb álmainkban sem gondoltuk az április 3.-ai negyedik 2/3-os választási győzelmet. Miért is nem? Mert kishitűek voltunk. Mert olyan erővel zúdult ránk a liberális agymosó propaganda, ami elbizonytalanította a népünk bölcsességébe vetett hitünket. Megzavart a liberális gőggel szajkózott „paraszt” pejoratív jelző használata, pedig évszázados élettapasztalat alapján nyert polgárjogot a „józan paraszti ész” kifejezés. Ami most is győzedelmeskedett a liberál-bolsevik agymosó-rágalmazó propaganda túlerő felett.
Napjainkban tovább folytatódik a szabadságharcunk a magyarságot, az egész Kárpát-medencében élőket is ideértve, sőt Európa népeinek függetlenségéért, szuverenitásának, szabadságának megőrzéséért, ( esetenként már a visszaszerzéséért), a nemzetközi politikai színpadon a Nyugati globalista pénzügyi elit imperialista, világuralmi törekvéseivel szemben. A harchoz egyre nagyobb szükségünk lesz a Pio atya által megénekelt nagyhatalmú őrangyalunk hathatós oltalmára. De ismerjük azt a tanítást is, hogy „Segíts magadon, az Isten is megsegít”. Ehhez kell tartani magunkat.
Molnár Pál
... https://gondola.hu/cikkek/122600-A_magyar_kivetelesseg_jo_a_kornyezo_nepeknek ... |
|
| R.András |
|
Lengyel, magyar - két jó barát
"Aki nem becsüli és nem értékeli nagyra saját múltját – olvashatjuk Sutarski aforizmaszerű válaszát –, nem képes tisztelettel viseltetni a jelenvalóság iránt, sem pedig jogot formálni a jövőre.” Majd így folytatja: „Sekélyessé tenni a létezés minőségét és (nota bene) korlátozni a gondolkodás önállóságát, az ilyen jelenségek a totalitárius rendszerek kezére játszanak, de ma mindenekelőtt a nemzetek felszámolására törekvő globalizmuséra. Ez utóbbi igyekszik maga alá gyűrni Európa népeit, köztük a lengyelt és a magyart is.”
Magyarország újonnan megválasztott elnöke, Novák Katalin első útja Varsóba, Andrzej Duda köztársasági elnökhöz vezetett. Az orosz–ukrán háború mintha felszínre hozta volna a két nemzet politikai vezetőinek merőben eltérő viszonyát ehhez a furcsa proxyháborúhoz.
A különbség a történelmi előzményekből fakad. Lengyelországot történelmileg traumatizálta az ország létét többször is fenyegető orosz veszély, s ez határozza meg a háborúhoz való viszonyukat. Ebből Magyarországnak is kijutott, bár a második világháború után már inkább szovjet birodalmi terrorról beszélhetünk. Sztálin templomokat robbantó barokkjáról.
A Piastok és az Árpád-kori magyar és lengyel királyok uralkodtak váltakozva a magyar és lengyel trónon (mikor hogyan), majd 1576 után, már a „választott királyok” korában lengyel királlyá koronázott Báthory Istvánnal a harmadik lengyel-magyar unióval folytatódott ez a két nemzet emlékezetében dicső múltként tovább élő tradíció.
E korabeli lengyel-magyar kapcsolatok nemcsak politikailag nyilvánultak meg, írja Sutarski, hanem kulturálisan is, különös tekintettel a vallási kultúrára. A nyugati és a dél-európai keresztény kulturális minták magyar közvetítéssel jutottak el Lengyelországba. Poznań, Gniezno és Krakkó első katedrálisai a székesfehérvári, az esztergomi és a kalocsai székesegyházak mintájára épültek.
Nem tudni pontosan, mi minden szerepelhetett Novák Katalin és Andrzej Duda elnökök tárgyalási programjában, de annyi több, mint sejthető, hogy a (talán csak látszatra?) megingott kölcsönös bizalom helyreállítása volt a cél.
A lengyel-magyar összetartozás tartósan fontos marad mindkét ország számára, hiszen az Európai Unió „progresszív” ideái ma már leplezetlenül a nemzetállamok eltörlését célozzák, a pénzügyi háttérhatalom vezénylete alatt. Az EU által erőltetett „progresszió” az európai emberi létezés, a civilizáció és a kultúra alapértékeit támadja, az Isten, Haza, Család alapértékek forognak veszélyben.
... https://ma7.sk/tollhegyen/lengyel-magyar-ket-jo-barat |
|
| R.András |
|
Orbán Viktor a luxemburgi miniszterelnöknek
Levelet írt Orbán Viktor miniszterelnök Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnöknek, amelyben válaszolt kollégája őt bíráló kijelentéseire Kirill orosz pátriárka tervezett, de végül elvetett uniós szankcionálása ügyében - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője kedden.
"Meglepett a nyilatkozatod. Tudhatod, hogy Magyarország mindig minden megállapodást betart" - fogalmazott Orbán Viktor, kiemelve: vitáink lehetnek, vannak is, de a magyarok mindig nyílt lapokkal játszanak.
... https://gondola.hu/hirek/288115-Orban_Viktor_a_luxemburgi_miniszterelnoknek_. ... |
|
|
| R.András |
|
Erdoğan: „A Nyugat által saját biztonságának és jólétének biztosítására létrehozott rendszer megsemmisül”
Recep Tayyip Erdoğan török köztársasági elnök és AK-pártelnök Kizilcahamamban, pártjának 30. évfordulóján „Konzultációs és Értékelő Beszédet” tartott. Sok témát érintett, kezdve az áremelkedéstől a búzán át Finnország és Svédország NATO csatlakozásáig, mellyel kapcsolatban nem változott a török álláspont. Mindezek mellett az ukrajnai háború migrációs hatásairól is beszélt.
... https://itthonrolhaza.hu/erdogan-a-nyugat-altal-sajat-biztonsaganak-es-jolete ... |
|
|
| R.András |
|
 A WEF és WHO jelentette veszélyek
A Világgazdasági Fórum éves rendezvénye és az Egészségügyi Világszervezet már eldöntötte, milyen világot akar létrehozni a mostani helyett.
... Ismétlem, mindez egyelőre még nem valósult meg, de vigyázó szemeinket a WHO-n kell tartani. Amit láthatunk mindebből, hogy a WEF és a WHO törekvései – melyek összefüggenek – talán még Molnár Enikő és Potocskáné törekvéseinél is meghatározóbbak a magyar nemzet sorsa szempontjából.
Nem kellene most már nagyobb figyelmet szentelni ezekre a folyamatokra a leszerepelt baloldali figurák napi hőbörgései helyett?
Fricz Tamás
A szerző politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója
... https://gondola.hu/cikkek/122571-A_WEF_es_WHO_jelentette_veszelyek_.html |
|
|
|
| R.András |
|
Német para: Erdoğan szuverén Törökországa
 Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök a magas szintű orosz-török együttműködési tanács ülését követő sajtótájékoztató után, 2012
Die Welt: Noha a török elnök megakadályozza Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, új katonai offenzívával fenyeget Észak-Szíriában – és megszakítja a kapcsolatot egy NATO-szövetségesével. Az időpontot tudatosan választották ki.
Mint a Welt újságírója, Carolina Druten írja, Svédország és Finnország képviselői öt órája tárgyalnak török kollégáikkal Ankarában a szövetséghez való csatlakozás ügyében. Törökország azonban blokkolja ezt a döntést Stockholm és Helsinki álláspontja miatt a kurd ellenzékkel kapcsolatban, akiket Ankara terroristának tart.
Az, hogy Törökország nem hajlandó beleegyezni a skandináv országok NATO-csatlakozásához, elégedetlenséget okoz az Egyesült Államokban és az EU-országokban – így a folytatás.
Emellett Erdoğan új katonai offenzívát jelentett be Szíria északi részén, ami újabb elégedetlenséget váltott ki Nyugaton. Így különösen a német politikusok deklarálták a nemzetközi joggal való ellentmondást Törökország döntésében, az Egyesült Államok pedig egyértelművé tette, hogy „mélyen aggasztja” őket egy esetleges észak-szíriai eszkaláció.
Ankara vissza akarja szorítani saját határától a szíriai kurd milíciákat, amelyeket a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ágának tekint. Erdogan a visszatérni vágyó szíriai menekülteket is haza kívánja küldeni, akik közül 3,7 millióan vannak Törökországban.
Emellett Erdoğan bejelentette, hogy megszakítja kapcsolatait Kiriakosz Mitsotakisz görög miniszterelnökkel. A török légierő az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban sérti meg a görög légteret. Ennek fényében a görög kabinet vezetője azt kérte az Egyesült Államok Kongresszusától, hogy tiltsák be a fegyverek Törökországnak történő értékesítését, ami felháborodást váltott ki a török oldalon. Ez az akció számos NATO-szövetségest is irritált.
Nos, eddig a hír, és akkor most egy vélemény;
A helyzet úgy áll, hogy Törökország – ahogy egyébként már régebb óta, de most igazolva látja korábbi álláspontját… – rájött; a Nyugat hegemóniája egy mesebeli eposszá karcsúsodott az idők folyamán, és ő is úgy érzi, itt az ideje a sarkára állni!
Mi ezzel a baj? „Csupán” annyi, hogy a Nyugat mindezt nem ismeri fel, nem jött rá, hogy ereje gyengülőben van, és az a retorika, amit alkalmaz – na meg egyes lépések… csak arra jók, hogy még mélyebbre süllyedjen a saját végtermékében…
Nem tudjuk nem elhessegetni azt a gondolatot, hogy a Nyugat az agresszor, és nem azok, akiket annak kiált ki Washington – kánonban Brüsszellel…
... https://itthonrolhaza.hu/nemet-para-erdogan-szuveren-torokorszaga/
Kommentár: Javasolom, hogy a NATO oszlassa föl önmagát ! |
|
| R.András |
|
 „Sajnálatos tévedés történt nemzetiségeinkkel. Ezek sohasem nyögtek elnyomás alatt, sohasem történt velük semmi, ami csak meg is közelítette volna azt a kegyetlenséget, amivel ma a magyar kisebbségekkel bánnak. Csakhogy tévedtünk, magamat sem véve ki, amikor nem vettük észre nemzetiségeink metamorfózisát, amellyel öntudatlan tömegekből önérzetes nemzeti kisebbségekké váltak”. (Apponyi Albert 1921)
... www.facebook.com/ChartaXXI/photos/a.137832006302153/5235426483209321/ |
|
|
|